Találkozott már olyan emberrel, aki elsőre nem volt túl szimpatikus, de az első mosollyal már meg is győzte Önt az ellenkezőjéről? Szinte biztos, hogy a válasz, igen.
Azon túl, hogy a mosoly mindenkinek jól áll, és szebbé varázsol, még a lelket is ápolja, hiszen olyan hormonok termelését indítja el a szervezetben, mint az endorfin és szerotonin, amelyek energetizáló hatásúak. A nevetéssel mélyül a légzés, így több oxigén jut a vérbe, több oxigén jut az agyba is. Ettől minden élettani működés javulhat. Egyes szakemberek „belső kocogásnak” hívják a mosolyt. A BABA által interneten végzett kutatás adatai szerint a mosolyhoz az emberek 70 százaléka, egyértelműen jobb közérzetet, az egészség és kiegyensúlyozottság fogalmát társítja, és nemegyszer kapcsolják össze a mosolyt a szabadság érzésével. A rosszkedv esetében pedig éppen ellenkezőleg, a betegség, egészségügyi panaszok szerepelnek az első felmerülő okok között.
A mosoly edzésben tartja arcizmainkat, így nem kell tartani az idő előtti öregedéstől. A szem körüli ráncok közül is óriási a különbség a mosolygás okozta apró vidám ráncok, és az öregedő bőr ráncai között.
A fentieket erősítette meg a BABA kutatása, amely szerint a mosolygást 80 százalékban egyfajta nyitásként értelmezzük, és könnyebben közeledünk a mosolygó emberekhez. Kapcsolatteremtés alkalmával a megkérdezettek 60 százaléka használja mosolyát a kezdeti bizalom és az első pozitív benyomás megteremtése érdekében. A fennmaradó 40 százalék inkább óvatos, tartózkodó, előbb keresi a megbízhatóság nyomait, és csak ezután vállalja a mosolygást. Mindennapi kapcsolataink kiépítésében is megfigyelhető, hogy automatikusan inkább a mosolygós emberekhez vonzódunk. A mosoly mindkét irányba hat: aki kapja, és aki adja is jobban érzi magát tőle.
(forrás: http://www.harmonet.hu/)